Ágyi poloska tudástár
Ágyi poloska, és az ellene való védekezés oldala.
Ágyi poloska információk. Érdeklődés és megrendelés:
Javasoljuk, pontról pontra haladva nézze át az oldalt, választ fog kapni minden felmerülő kérdésére.
Segítséget adunk az ágyi poloska felismeréséhez, továbbá a hálószoba poloskairtásra való előkészítésére is tanácsokat adunk.
Ágyi poloska biológiája:
A kifejlett poloska 5-8 mm hosszú, ovális (hím) és gömbölyded (nőstény) alakú, hát-hasi irányban lapított, rozsdásbarna színű, szárnyatlan, vérszívó rovar. Lábain apró karmok és tapadókorongok vannak. Jellegzetes szagú, váladékot termelő bűzmirigye van -ez a bűz erős ágyi poloska fertőzöttségnél kifejezetten érezhető is. Kifejléssel fejlődik, élete folyamán ( max 2 év) naponta 2-3 petét (tojást) rak – jellemzően vérszívás után – melyeket búvóhelyén védett helyre tesz. A petékből a lárvák 10 nap alatt kelnek ki és öt vedlést követően ivaréretté válnak. A vedlésekhez mindenképpen vérszívásra van szüksége, e nélkül megáll a fejlődésben. Az ágyi poloska teljes kifejlődési ideje nagyban függ a hőmérséklettől, körülbelül 2 hónap megfelelő feltételek mellett.
Ágyi poloska felismerése:
Az ágyi poloska a rejtőzködés nagymestere: megbújik az ágyban és annak környezetében: résekben, hasadékokban, illesztésekben tanyázik. Ezen búvóhelyekről indul éjszakai vérszívására, mely mindössze néhány percig tart – ezután igyekszik vissza a rejtekhelyére. Emiatt nehéz a poloskát szemügyre vennünk, hiszen hiába látjuk a fertőzött ágyat, bizony az ágyi poloskát nem látjuk. Egy erős elemlámpával szükséges, azzal világítsunk be az ágy kárpit tűzéseibe, varrásaiba, anyag találkozásaiba. Az ágyi poloska szabad szemmel jól látható méretű, még a kifejletlen alakok is – de csak ha a búvóhelyein kutatjuk fel. Vérszívó vándorútján ritkán látható, az ugyanis az éjszakai alvás alatt történik, melyre az ember nem ébred fel.
Ágyi poloska táplálkozása:
Embervérrel táplálkozik, de ha arra a körülmények rákényszerítik (éhezés), melegvérű állatok (pl. baromfi, galamb, fecske, denevér stb.) vérét is szívhatja. Amikor tápcsatornája kiürül, akkor indul – kizárólag teljes sötétségben – éjszakai vérszívó útjára. A táplálkozás gyakorisága a hőmérséklettől is függ, meleg időben 3-5 naponként, hűvösebb időben csak hetente szív vért. Emberi testfelületen csak vérszíváskor, 4-12 percig tartózkodik, utána rejtekhelye árnyékában húzódik meg. Az éhezést nagyon jól tűri, szobahőmérsékleten akár 4-6 hónapot is kibír vérszívás nélkül. Ennek magyarázata, hogy a vér a bélrendszerében konzerválódik és csak a szükséges mennyiségben használódik fel. Üres szoba, valamint az ott lévő tárgyak – táplálék hiányában – szobahőmérsékleten 3-4 hónap, 40 C-on 40 nap alatt ágyi poloskamentessé tehetők. Az ágyi poloska viszonylag rosszul tájékozódik, a vért adó gazdáját hő- és párakülönbség alapján csak igen kis távolságból találja meg. A vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszerve segítségével találja meg. A fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takarótól és ruhával fedetlen testtájakon (például nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök, lábszár, bokatájékon) éri.
Mi utal az ágyi poloska jelenlétére?
Az esetek döntő többségében csípéseket észlel a poloskás szobában alvó ember. Körülbelül az emberek 10 %-a azonban semmiféle tünettel nem reagál az ágyi poloska szúrására, még egy szúnyogcsípésnyi nyom sem észlelhető. Jellemző a 2-5 beszúrás, mely lehet vonalban de akár félkörben is: a legjobb vérszívási helyet ritkán találja meg elsőre. A lepedőn hagyott vérfolt is jellemző, az ágyi poloska átöblíti tápcsatornáját, és friss vérrel szívja tele magát. Szálláshelyeken árulkodó nyom lehet a falon elnyomott ágyi poloska is.
Ágyi poloska rejtekhelyei:
Az ágyi poloska az egész napot búvóhelyén tölti, kivéve az éjszakait vérszívó vándorútját. Nappal résekben, sötét, huzat és zajmentes helyeken, főként az ágyban rejtőzik, ahol olyan mélyen tartózkodik, hogy háta és hasa is a búvóhely falával, felületével szorosan érintkezzen. A franciaágy fejtámlájának hátsó kárpitozásának tűzése az egyik kedvenc rejtekhelye. A kedvező zugokat az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen körülmények hatására (túlszaporodásuk, lakó elköltözése) hagyja el, de nagy távolságokat ilyenkor sem jár be. Búvóhelyei rendkívül változatosak. Főként az alvó ember közvetlen környezetében (ágy, ülőgarnitúra, szekrény hézagaiban) tartózkodik. Gyakran vándorol felfelé, a lámpatestek függesztési pontjainál, az ablakkeret, vagy a falrések közt, a falon képek keretében, a lambéria hézagaiban, falvédő felfogatásában, falon lévő poszter mögött, tapéta hézagos zugaiban, a könyvespolcok illesztéseinél is szívesen rejtőzik.
Hogyan kerül az ágyi poloska a lakásba?
Használt tárgyak vásárlása: pl. ágy, festmény, dísztárgy, könyv, gyermekkocsi, bontásból, illetve lomtalanításból származó tárgyak lehetnek az ágyi poloska forrásai. Alkalmanként használt ruhában is megbújhatnak. Természete a hálószobához köti, de a tartós éhezés vándorútra késztetheti (a lakót több hetes nyaralásakor). Ilyenkor egyik lakásból a másikba a paneles technológiával épített házak vezetékezései mentén (fűtés, víz, gázcsövek) mentén aktívan jut el, de „lerázható” az alsóbb szintekre az ágynemű erkélyen történő szellőztetésekor is. Szintén gyakori, hogy egy poloskás szálláshelyről, hotelszobából valaki az utazótáskában viszi haza az abban bújó ágyi poloskát.
…és még számtalan kérdés, az ágyi poloskával kapcsolatban ….
A következő oldalakon megadjuk a választ minden feltett és még fel nem tett kérdésre.
